A finomítók gyakran vizet halmoznak fel a szénhidrogéntároló tartályokban az idő múlásával további kezelés céljából. Helytelen kezelés, és súlyos következményekkel járhat, mint például környezetszennyezés, biztonsági aggályok és hasonlók. Használja ki jól egyenes csősűrűségmérőa víztelenítő üzemek és finomítók megoldásainak átalakítására, nagy áttörést hozva ezzel a páratlan pontosság, biztonság és megfelelőség terén.

Itt egy valós esetet tárunk fel, amelyben az integráció asoros sűrűségmérőkjelentősen optimalizált tartály víztelenítés, minimális szénhidrogén veszteség, fokozott biztonság és a szabályozás betartása. Ha Ön irányít egyvíztelenítő üzemvagy a folyamatok javítását célzó megoldásokat fontolgatva ez a megközelítés megmutatja, hogy miért kell az inline sűrűségmérőket az Ön technológiájaként használni.

Kihívások a finomítói tartályok víztelenítésében

Finomítókban és más létesítményekben a szénhidrogén-tároló tartályokban különféle forrásokból származó vizet halmoznak fel, beleértve a kondenzációt, a szivárgást és a nyersanyag-szállítmányokat. Általában a felgyülemlett vizet le kell vezetni a korrózió megelőzése, a minőség megőrzése és a biztonság érdekében.

A szénhidrogén-tároló tartályokban felgyülemlett víz korrodálhatja a belső felületeket, lerövidítve a tárolótartályok élettartamát. A maradék víz szennyezi a szénhidrogéneket a feldolgozás során. A felesleges víz befolyásolja a tartály stabilitását, és kockázatot jelent az átvitel során.

Sok létesítmény a korábbi feldolgozás során manuális víztelenítési módszereket használt. Az üzemeltetők általában látás vagy áramlás alapján figyelték a folyamatot, és elzártak egy szelepet, amikor a szénhidrogének manuálisan kiürülnek. Ennek ellenére ez a módszer számos kihívást támasztott:

1. Kezelői függőség: Az eredmények jelentősen eltértek a kezelői tapasztalatok és a szénhidrogének sajátos jellemzői alapján. Például a könnyű szénhidrogének, mint a benzin, gyakran hasonlítanak a vízre, ami növeli a téves megítélés valószínűségét.
2. Szénhidrogén veszteség: Pontos észlelés nélkül túl sok szénhidrogén kerülhet a vízzel együtt, ami környezetvédelmi bírságokhoz és pénzügyi veszteségekhez vezethet.
3. Biztonsági kockázatok: Hosszan tartó kézi felügyeletnek van kitéve a kezelőillékony szerves vegyületek (VOC), növeli az egészségügyi kockázatokat és a balesetek lehetőségét.
4. Környezetvédelmi meg nem felelés: A csatornarendszerekbe kerülő szénhidrogénnel szennyezett víz jelentős környezeti kockázatokat és hatósági szankciókat jelentett.
5. A tömegmérleg pontatlansága: A tartályokban lévő maradék vizet gyakran tévesen szénhidrogén termékként könyvelték el, ami megzavarta a készletszámításokat.

Miért fontosak a soros sűrűségmérők a víztelenítő üzemeknél?

Abban az esetben, ha valaki forradalmasítani kívánja a teljes víztelenítési folyamatot, az ilyen beépített sűrűségmérők páratlan pontosságot, valós idejű monitorozást és a különféle munkafolyamatokhoz való alkalmazkodóképességet kínálnak, amennyire csak lehetséges, csökkentve a termékveszteséget.

További fontos előnyök:

• Csökkentett környezeti kockázat: Kerülje el a kibocsátott víz szénhidrogén-szennyeződését, és könnyedén érje el a szabályozási megfelelést.
• Fokozott üzembiztonság: Automatizálással korlátozza a kezelő veszélyes vegyületeknek való kitettségét.
• Alacsonyabb karbantartási költségek: Csökkentse a tartályok és szelepek kopását a vízelvezetési folyamatok optimalizálásával.
• Testreszabható megoldások: Méretezési automatizálás és felügyelet a létesítmény speciális igényeinek megfelelően.

Megoldás: Inline Density Measurement Technology

E problémák megoldása érdekében a létesítmény soros sűrűségmérőket integrált a tartályok víztelenítési műveleteibe. Ezek az eszközök közvetlenül mérik a folyadék sűrűségét, így rendkívül hatékonyan érzékelik a víz és a szénhidrogének közötti határfelületet a víztelenítési folyamat során.

A létesítmény ezt a megoldást 25 tartályon alkalmazta, két fő forgatókönyvhöz szabva a megközelítést:

1. Nyers tárolótartályokhoz
   A kőolajtároló tartályok gyakran jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak a tengeri hajókról érkező nagyszabású szállítmányok miatt. Ezeknél a tartályoknál ateljesen automatizált rendszerfejlesztették ki, integrálva a soros sűrűségmérőt egy motoros szelepmozgatóba. Amikor a sűrűségmérés szénhidrogén-áttörést jelez, a rendszer automatikusan lezárta a szelepet, így kézi beavatkozás nélkül is precíz elválasztást biztosított.
2. Kisebb terméktartályokhoz
   Más tárolótartályokban, ahol a vízmennyiség viszonylag kisebb volt, afélautomata rendszerkerült bevetésre. A kezelőket fényjelzéssel figyelmeztették a sűrűség változásaira, ami arra késztette őket, hogy a megfelelő időben kézzel zárják el a szelepet.

A soros sűrűségmérők főbb jellemzői

A soros sűrűségmérők számos egyedi képességgel rendelkeznek, amelyek nélkülözhetetlenek a tartályok víztelenítésénél:

• Valós idejű sűrűségfigyelés: A folyamatos monitorozás biztosítja a folyadéksűrűség változásának azonnali észlelését, lehetővé téve a víz-szénhidrogén határfelület pontos azonosítását.
• Nagy pontosságú: Ezek az eszközök akár ±0,0005 g/cm³ pontossággal képesek mérni a sűrűséget, biztosítva a kis szénhidrogénnyomok megbízható észlelését.
• Esemény által kiváltott kimenetek: Úgy konfigurálva, hogy riasztásokat vagy automatikus válaszokat váltson ki, ha a sűrűség eléri az előre meghatározott küszöbértékeket, például 5%-ot meghaladó szénhidrogén-tartalom esetén.
• Integrációs rugalmasság: Kompatibilis mind a teljesen automatizált, mind a félautomata rendszerekkel, lehetővé téve a méretezhetőséget és a működési igények szerinti testreszabást.

Végrehajtási folyamat

A beépített sűrűségmérők telepítése a következő lépésekből állt:

1. Berendezés telepítés: Sűrűségmérőket szereltek fel minden tartály nyomóvezetékére. A nyersanyagtároló tartályokhoz további motoros szelepmozgatókat integráltak.
2. Rendszerkonfiguráció: A mérőket úgy programozták, hogy az iparági szabványos táblázatok segítségével specifikus sűrűségi küszöbértékeket észleljenek. Ezek a küszöbértékek annak a pontnak feleltek meg, ahol a szénhidrogének elkezdtek keveredni a vízzel a vízelvezetés során.
3. Kezelői képzés: A félautomata megközelítést alkalmazó tartályok esetében a kezelőket arra képezték ki, hogy értelmezzék a fényjeleket és azonnal reagáljanak a sűrűségváltozásokra.
4. Tesztelés és kalibrálás: A teljes üzembe helyezés előtt a rendszert tesztelték, hogy biztosítsák a pontos észlelést és a zökkenőmentes működést különböző körülmények között.

Ez az esettanulmány bemutatja a soros sűrűségmérők játékmódot megváltoztató hatását a tartályok víztelenítési műveleteire a finomítókban. A valós idejű felügyelet és az automatizálás kombinálásával ezek a rendszerek kiküszöbölik a hatékonyságot, javítják a biztonságot és biztosítják a környezeti megfelelést. A víztelenítő üzemek és hasonló létesítmények esetében ennek a technológiának az alkalmazása nem csupán intelligens befektetés – ez elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk a mai igényes ipari környezetben.

Legyen szó nagyméretű nyersanyag-tároló tartályokról vagy kisebb terméktartályokról, a soros sűrűségmérők rugalmas, méretezhető megoldást kínálnak az üzemeltetési kihívások kielégítésére. Ne várjon – alakítsa át víztelenítési folyamatait még ma.