A bentonitszuszpenzió sűrűsége
1. A hígtrágya osztályozása és teljesítménye
1.1 Osztályozás
A bentonit, más néven bentonit kőzet, agyagos kőzet, amely nagy százalékban montmorillonitot tartalmaz, amely gyakran tartalmaz kis mennyiségű illitet, kaolinitot, zeolitot, földpátot, kalcitot stb. A bentonit három típusba sorolható: nátrium-alapú bentonit (lúgos talaj), és természetes kalciumbázisú talaj-bentonit (természetes kalcium-bázisú talaj-bentonit). Ezek közül a kalcium alapú bentonit kalcium-nátrium alapú és kalcium-magnézium alapú bentonitokra is besorolható.
1.2 Teljesítmény
1) Fizikai tulajdonságok
A bentonit a természetesben fehér és világossárga, de világosszürke, világoszöld rózsaszín, barna vörös, fekete stb. színekben is megjelenik. A bentonit merevsége a fizikai tulajdonságaik miatt változó.
2) Kémiai összetétel
A bentonit fő kémiai összetevői a szilícium-dioxid (SiO2), az alumínium-oxid (Al2O3) és a víz (H2O). A vas-oxid és a magnézium-oxid tartalma is néha magas, a kalcium, nátrium, kálium pedig gyakran eltérő tartalomban van jelen a bentonitban. A bentonit Na2O és CaO tartalma különbséget jelent a fizikai és kémiai tulajdonságokban, sőt a feldolgozási technológiában is.
3) Fizikai és kémiai tulajdonságok
A bentonit optimális higroszkóposságával, nevezetesen a vízfelvétel utáni tágulásával tűnik ki. A vízelnyeléssel járó tágulási szám eléri a 30-szorost is. Vízben diszpergálva viszkózus, tixotróp és kenő kolloid szuszpenziót képezhet. Finom törmelékkel, például vízzel, hígtrágyával vagy homokkal keverve alakíthatóvá és ragadóssá válik. Különféle gázokat, folyadékokat és szerves anyagokat képes felvenni, a maximális adszorpciós kapacitása pedig elérheti a súlyának ötszörösét. A felületaktív savas fehérítőföld adszorbeálhatja a színes anyagokat.
A bentonit fizikai és kémiai tulajdonságai főként a benne lévő montmorillonit típusától és tartalmától függenek. A nátrium-alapú bentonit általában jobb fizikai és kémiai tulajdonságokkal és technológiai teljesítménnyel rendelkezik, mint a kalcium- vagy magnézium-alapú bentonit.
2. A bentonitszuszpenzió folyamatos mérése
ALonnmeterinlinebentoniteslurrysűrűségméteregy onlinecellulózsűrűség mérőgyakran használják az ipari folyamatokban. A hígtrágya sűrűsége a hígtrágya tömegének és egy meghatározott térfogatú víz tömegének arányára vonatkozik. A helyszínen mért hígtrágya sűrűség nagysága a hígtrágyában lévő hígtrágya és a fúródarabok össztömegétől függ. Az adalékanyagok tömegét is figyelembe kell venni, ha van ilyen.
3. Zagy kijuttatása különböző geológiai körülmények között
Nehéz lyukat fúrni a csiszológépbe, kavicsba, kavicsrétegbe és törött zónákba a részecskék közötti junior kötési tulajdonságok érdekében. A probléma kulcsa a részecskék közötti kötőerő növekedésében rejlik, és az iszapot védőgátként veszi fel az ilyen rétegekben.
3.1 A hígtrágya sűrűségének hatása a fúrási sebességre
A fúrási sebesség a hígtrágya sűrűségének növekedésével csökken. A fúrási sebesség jelentősen csökken, különösen, ha a hígtrágya sűrűsége nagyobb, mint 1,06-1,10 g/cm3. Minél nagyobb a hígtrágya viszkozitása, annál kisebb a fúrási sebesség.
3.2 A hígtrágya homoktartalmának hatása a fúrásra
A hígtrágya kőzettörmelék-tartalma kockázatot jelent a fúrás során, ami nem megfelelően tisztított lyukakat, majd beragadást eredményez. Ezenkívül szívó- és nyomásgerjesztést okozhat, ami szivárgást vagy a kút összeomlását eredményezheti. Magas a homoktartalom és vastag az üledék a lyukban. A hidratálás hatására a lyuk fala összeomlik, és könnyen leeshet a híg bőr és balesetet okozhat a lyukban. A magas üledéktartalom ugyanakkor nagy kopást okoz a csöveken, fúrószárakon, vízszivattyú hengerperselyeken, dugattyúrudakon, élettartamuk rövid. Ezért a képzõdési nyomás egyensúlyának biztosítása mellett a szuszpenziósûrûséget és a homoktartalmat lehetõség szerint csökkenteni kell.
3.3 Hígtrágya sűrűsége puha talajban
Lágy talajrétegekben, ha a hígtrágya sűrűsége túl alacsony, vagy a fúrási sebesség túl gyors, az a lyukak beomlásához vezet. Általában jobb, ha a zagy sűrűségét 1,25 g/cm-en tartja3ebben a talajrétegben.
4. Közönséges hígtrágya formulák
A mérnöki tudományban sokféle hígtrágya létezik, de kémiai összetételük szerint a következő típusokba sorolhatók. Az arányosítás módja a következő:
4,1 Na-Cmc (nátrium-karboxi-metil-cellulóz) zagy
Ez a zagy a legelterjedtebb viszkozitásnövelő iszap, és a Na-CMC szerepet játszik a viszkozitás további növelésében és a vízveszteség csökkentésében. A képlet a következő: 150-200 g kiváló minőségű iszapos agyag, 1000 ml víz, 5-10 kg szóda és körülbelül 6 kg Na-CMC. A zagy tulajdonságai a következők: sűrűség 1,07-1,1 g/cm3, viszkozitás 25-35 s, vízveszteség kevesebb, mint 12 ml/30 perc, pH-érték körülbelül 9,5.
4.2 Vas-króm-só-Na-Cmc szuszpenzió
Ez a zagy erős viszkozitásnövelő és stabilitású, a vas-krómsó pedig szerepet játszik a pelyhesedés (hígulás) megelőzésében. A képlet a következő: 200 g agyag, 1000 ml víz, körülbelül 20% tiszta alkáli oldat hozzáadása 50% koncentrációban, 0,5% ferrokróm sóoldat hozzáadása 20% koncentrációban és 0,1% Na-CMC. A zagy tulajdonságai a következők: sűrűség 1,10 g/cm3, viszkozitás 25 s, vízveszteség 12 ml/30 perc, pH 9.
4.3 Lignin-szulfonát szuszpenzió
A lignin-szulfonát szulfitpép-hulladékból származik, és általában szénlúggal kombinálva használják a zagy pelyhesedés- és vízveszteségének megoldására a viszkozitás növelése alapján. A képlet 100-200 kg agyag, 30-40 kg szulfit cellulóz hulladék, 10-20 kg szénlúg, 5-10 kg NaOH, 5-10 kg habzásgátló és 900-1000 liter víz 1 m3 iszaphoz. A hígtrágya tulajdonságai a következők: sűrűség 1,06-1,20 g/cm3, tölcsér viszkozitása 18-40 s, vízveszteség 5-10 ml/30 perc, és 0,1-0,3 kg Na-CMC adható hozzá fúrás közben a vízveszteség további csökkentése érdekében.
4.4 Huminsav szuszpenzió
A huminsav iszap stabilizátorként szénlúgos anyagot vagy nátrium-humátot használ. Használható más kezelőszerekkel, például Na-CMC-vel együtt. A huminsavas zagy elkészítésének képlete: 150-200 kg szénlúgos anyagot (száraz tömeg), 3-5 kg Na2CO3-at és 900-1000 liter vizet kell hozzáadni 1 m3 iszaphoz. A zagy tulajdonságai: sűrűség 1,03-1,20 g/cm3, vízveszteség 4-10 ml/30 perc, pH 9.
Feladás időpontja: 2025.02.12
