A ragasztók és tömítőanyagok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ha két vagy több alkatrész összeragasztásáról vagy rögzítéséről van szó. Mindkettő pasztaszerű folyadék, amely kémiai feldolgozáson megy keresztül, hogy erős kötést hozzon létre a felvitt felületen.
A természetes ragasztók és tömítőanyagok már a kezdetektől fogva körülöttünk állnak rendelkezésre. Mindkettőt itt-ott alkalmazzák, az otthoni műhelyektől a technológiai innovációig. Például a csomagolás, a papírgyártás, a repülőgépgyártás, a repülőgépipar, a cipőipar, az autóipar és az elektronikus eszközök mind olyan iparágak, amelyek ragasztókat és tömítőanyagokat igényelnek.
Ragasztók és tömítőanyagok összehasonlítása
Ez a két kifejezés hasonló, sőt bizonyos körülmények között felcserélhető is, de céljuk és végső felhasználásuk tekintetében mégis vannak árnyalatok közöttük. A ragasztó egy olyan anyag, amelyet két felület erős és állandó rögzítésére használnak, míg a tömítőanyag két vagy több felület összekapcsolására használt anyag.
Az előbbi akkor hasznos, ha tartós és szilárd kötésre van szükség; az utóbbit a folyadék- vagy gázszivárgás ideiglenes elkerülésére használják az elsődleges anyagban. A tömítőanyag kötésének szilárdsága nem eredendően gyengébb, mint egy ragasztóé, mivel teljesítményük az adott típustól és a tervezett alkalmazástól függ, beleértve az általuk elviselt erőket és a hőtulajdonságaikat is.
A ragasztók és tömítőanyagok kulcsfontosságú viselkedési tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a hatékony kötést:
-
FolyékonyságMindkettőnek folyadékszerű viselkedést kell mutatnia a felvitel során, hogy biztosítsa a felületekkel vagy aljzatokkal való megfelelő érintkezést, hatékonyan kitöltve a réseket.
-
MegszilárdulásMindkettő szilárd vagy félszilárd állapotba keményedik, hogy megtartsa és ellenálljon a kötésre ható változó terheléseknek.
Ragasztók és tömítőanyagok viszkozitása
A ragasztókat eredetük szerint természetes és szintetikus ragasztókra osztják. A viszkozitás a folyadék vagy áramlás ellenállását jelenti. A viszkózus ragasztók és tömítőanyagok nem newtoni folyadékok. Más szóval, a viszkozitási értékek a mért nyírási sebességtől függenek.
A viszkozitás kritikus szerepet játszik a ragasztók gyártásában és alkalmazásában, kulcsfontosságú mutatója olyan tulajdonságoknak, mint a sűrűség, stabilitás, oldószertartalom, keverési sebesség, molekulatömeg, valamint az általános állag vagy szemcseméret-eloszlás.
A ragasztók viszkozitása jelentősen változik a tervezett alkalmazásuktól, például tömítéstől vagy ragasztástól függően. A ragasztókat alacsony, közepes és magas viszkozitású típusokra osztják, amelyek mindegyike specifikus felhasználási esetekhez igazodik:
-
Alacsony viszkozitású ragasztókIdeális tokozáshoz, cserepezéshez és impregnáláshoz, mivel könnyen folyósak és kitöltik a kis rések helyét.
-
Közepes viszkozitású ragasztókÁltalában ragasztásra és tömítésre használják, az áramlás és a szabályozhatóság egyensúlyát biztosítva.
-
Nagy viszkozitású ragasztókCsepegés- vagy megereszkedésmentes alkalmazásokhoz tervezték, például bizonyos epoxigyantákhoz, ahol a szerkezeti integritás elengedhetetlen.
A hagyományos viszkozitásmérési módszerek kézi mintavételen és laboratóriumi elemzésen alapulnak, amelyek időigényesek és munkaigényesek. Ezek a megközelítések nem alkalmasak valós idejű folyamatszabályozásra, mivel a laboratóriumban mért tulajdonságok nem feltétlenül tükrözik pontosan a ragasztó viselkedését a gyártósoron olyan tényezők miatt, mint az eltelt idő, az ülepedés vagy a folyadék öregedése.
A Lonnmetersorba épített viszkozitásmérőélvonalbeli megoldást kínál a valós idejű viszkozitásszabályozásra, amely kiküszöböli a hagyományos módszerek korlátait és javítja a ragasztógyártási folyamatokat. Széles mérési tartománnyal (0,5 cP-től 50 000 cP-ig) és testreszabható érzékelőformákkal alkalmazkodik ehhez a sokszínűséghez, így kompatibilis a különféle ragasztóösszetételekkel, az alacsony viszkozitású cianoakrilátoktól a nagy viszkozitású epoxigyantákig. A csővezetékekbe, tartályokba vagy reaktorokba való integrálhatósága rugalmas telepítési lehetőségekkel (pl. DN100 karimával, 500 mm-től 4000 mm-ig terjedő beillesztési mélységekkel) biztosítja a sokoldalúságot a különböző gyártási beállításokban.
A viszkozitás és a sűrűség monitorozásának jelentősége
A ragasztógyártás során különféle anyagokat kevernek vagy diszpergálnak, hogy elérjék a végtermékben a kívánt tulajdonságokat, beleértve a vegyi ellenállást, a hőstabilitást, az ütésállóságot, a zsugorodásszabályozást, a rugalmasságot, a használhatóságot és a szilárdságot.
A Lonnmeter inline viszkozitásmérőt különféle alkalmazásokhoz tervezték, ragasztók, enyvek vagy keményítőgyártási folyamatok különböző mérési pontjain. Lehetővé teszi a viszkozitás, valamint a származtatott paraméterek, például a sűrűség és a hőmérséklet inline monitorozását. A telepítés történhet közvetlenül egy keverőtartályban a viszkozitás alakulásának megértése és a szükséges keverés elérésének meghatározása érdekében; tárolótartályokban a folyadék tulajdonságainak fenntartásának ellenőrzése érdekében; vagy csővezetékekben, ahogy a folyadék áramlik az egységek között.
Beépített viszkozitás- és sűrűségmérők telepítése
Tartályokban
A ragasztófolyadékok keverőtartályában a viszkozitás mérése gyors beállításokat tesz lehetővé a folyadéktulajdonságok konzisztenciájának biztosítása érdekében, ami növeli a termelési hatékonyságot és csökkenti az erőforrás-pazarlást.
Viszkozitásmérő telepíthető egy keverőtartályba. A sűrűség- és viszkozitásmérők közvetlen telepítése keverőtartályokba nem ajánlott, mivel a keverési folyamat zajt okozhat, ami befolyásolja a mérési pontosságot. Ha azonban a tartály tartalmaz egy recirkulációs szivattyúvezetéket, a sűrűség- és viszkozitásmérő hatékonyan telepíthető a csővezetékbe, a következő szakaszban részletezettek szerint.
Testreszabott telepítési útmutatásért az ügyfeleknek fel kell venniük a kapcsolatot a támogató csapattal, és be kell nyújtaniuk a tartály rajzait vagy képeit, feltüntetve az elérhető portokat és az üzemi feltételeket, például a hőmérsékletet, a nyomást és a várható viszkozitást.
Csővezetékekben
A viszkozitás- és sűrűségmérők ragasztófolyadék-csővezetékekben történő beépítésének optimális helye egy könyökdarab, axiális elrendezésben, ahol a szonda érzékelő eleme a folyadékárammal szemben helyezkedik el. Ehhez jellemzően hosszú behelyező szonda szükséges, amelynek behelyezési hosszát és folyamatcsatlakozását a csővezeték mérete és követelményei alapján lehet testre szabni.
A behelyezési hossznak biztosítania kell, hogy az érzékelő elem teljes mértékben érintkezzen az áramló folyadékkal, elkerülve a holt vagy pangó zónákat a beszerelési nyílás közelében. Az érzékelő elem egyenes csőszakaszban történő elhelyezése segít tisztán tartani, mivel a folyadék a szonda áramvonalas kialakításán áramlik, növelve a mérési pontosságot és megbízhatóságot.
Közzététel ideje: 2025. július 25.
